.
Az Arany János Tehetséggondozó Programot 2000-ben indította el a Kormány. A Program létrejöttének hátterében azok a szociológiai felmérések álltak, amelyek szerint a különösen népszerű egyetemi karokon – mint a jogi, közgazdasági, orvosi csupán másfél százalékra tehető az ötezernél kevesebb lélekszámú településről származó hallgatók aránya. A Program létrejöttét az az elv segítette, hogy meg kell adni az esélyt arra, hogy Magyarország valamennyi polgára versenyképes tudással rendelkezhessen.
A Program létrejöttét meghatározta, hogy a közoktatás egyik legfontosabb feladata hozzájárulni a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérsékléséhez. A társadalom azon csoportjai számára, akik a rendszerváltás során a gazdasági átalakulás veszteseivé váltak, a felemelkedés útja szinte kizárólag a minőségi – társadalmi, gazdasági pozíciók betöltésére alkalmas és jól átváltható – tudás megszerzésén keresztül vezet.
A Programba az alapító intézményei – középiskolák (gimnáziumok és szakközépiskolák), illetve kollégiumok (önállóak vagy a közös igazgatásúak) – pályázhattak közösen kialakított programmal. A programot, később annak felülvizsgálatát és továbbfejlesztését, alapvetően az intézmények önfejlesztő munkája határozta és határozza meg ma is.
A Program céljai között szerepel, hogy az intézmények nevelő-oktató munkájukkal segítsék a kistelepülésekről, nagyvárosok leszakadó perem kerületeiből érkező hátrányos helyzetű tanulók társadalmi mobilitását, készítsék fel őket arra, hogy meg tudjanak felelni a munkaerőpiac elvárásainak, továbbtanulás esetén a modern értelmiségi lét kihívásainak.
A Program szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy a diákok olyan emberré váljanak, akik nyitottak a nemzeti és az európai értékekre, egészséges énképpel, szociális kompetenciával rendelkeznek, képesek hatékony önmenedzselésre, kialakul bennük az igény, a hajlandóság, a készség az élethossziglan tanulásra.
A 2016/2017-es tanévtől már nem indult osztály. A program a 2019/2020-re kifut.
A Program nagy hangsúlyt helyez a tehetségfejlesztésre, a tehetséggondozásra, a tehetséges tanulók képességeinek sokoldalú és differenciált fejlesztésére. A tehetségfejlesztés útjai közül a mélységben történő (tudás alkalmazása, kompetenciák kialakítása), tartalomban (tanulóknak szerkesztett tananyag), tempóban történő (a tanuló eltérő tanulási tempójának figyelembe vétele), feldolgozási képességben (kreativitás, kritikus gondolkodás, problémamegoldó gondolkodás) történő gazdagítást részesíti előnyben.
Az Arany János-i blokknak nevezett önismeret-drámapedagógia és tanulásmódszertan-kommunikáció az 5 év folyamán erőteljesen segíti a tanulók személyiségfejlesztését, a tehetség intellektuális képességelemének fejlesztésén túl a motivációs bázis és a kreativitás fejlesztését is.
A fejlesztés egyik legfontosabb célja az, hogy a tanulók felkészültek legyenek felsőoktatási intézményben történő továbbtanulásra. Boldogulásukat elősegítendő, a Program további konkrét fejlesztési célokat tűz ki. Ilyen célok a következők:
A tanulók rendszeresen részt vesznek az évente szervezett művészeti és sporttalálkozókon, a szaktáborokban, versenyeken, amelyek a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretében történő felkészüléssel együtt hozzájárulnak a képességek differenciált fejlesztéséhez, a tehetségek kibontakoztatásához. A Programnak ezek az elemei egyben fontos szerepet játszanak abban, hogy kialakuljon a résztvevők között az összetartozás érzése és a szolidaritás. Ezek az események egyben a Programban részt vevő intézmények közötti kapcsolatok erősödését is elősegítik.
Diákjaink rendszeresen szerepelnek és szép sikereket érnek el a regionális és országos tanulmányi versenyeken is.
Veszprémben a Programot a Lovassy László Gimnázium és a vele együttműködő Veszprémi Középiskolai Kollégium valósítják meg. Az iskola és a kollégiumok egyenrangú partnerek. Ezen közoktatási intézmények összehangolják oktató és nevelő munkájukat, rendszeresen egyeztetik a Programmal kapcsolatos feladatokat, megoldják a problémákat, közösen kialakítják éves munkatervüket és feladatvállalásukat.
A tehetséggondozó programban kulcsszerepük van a képzést nyújtó középiskolák mellett a kollégiumoknak is, hiszen a kis településeken vagy kedvezőtlen körülmények között élő, tehetséges tanulóknak a kollégiumok által megszervezett programokon, foglalkozásokon keresztül vezet az út a versenyképes tudás megszerzéséhez.
Az oktatási és nevelési folyamat öt évfolyamra (9-13. évfolyam) terjed ki. A Program ideje alatt a tanulók számára kollégiumi jogviszony létesítése kötelező. A 9. évfolyam a hátránykompenzációt, az általános iskolai ismeretek azonos szintre hozását, emellett az intenzív nyelvi, informatikai, anyanyelvi képzést, valamint a tanulásmódszertani és kommunikációs tudás bővítését, az önismeret és személyiség fejlesztését szolgálja. A 10-13. évfolyamokon az adott iskola pedagógiai programjának megfelelő négy évfolyamos középiskolai képzés folyik, ami kiegészül az úgynevezett Arany János-i blokk speciális nevelési és oktatási feladataival. A Program a 13. évfolyam végén érettségi vizsgával zárul.
© Copyright 2021 MÁKVIRÁG Kreatív Stúdió
.